Mosonmagyaróvár, ez a kedves, nyugat-magyarországi kisváros természetes kapocs Szlovákia, Ausztria és Magyarország között.
Közúton Győrtől 39 km-re, Pozsonytól 34 km-re, Bécstől 84 km-re, Budapesttől pedig 160 km-re van, s mind a magyar, mind az osztrák fővárosból könnyen megközelíthető közúton és vasúton is.
Északon és keleten a Szigetköz, délen a Hanság, nyugaton pedig a Pándorfi-fennsíkig húzódó síkság határolja a várost. Területén folyik át a Lajta, amely itt egyesül a Mosoni-Dunával.
A kisváros legnagyobb vonzereje a víz. A kanyargó Lajta-ágak, a város kis hídjai, hangulatos utcácskái a pihenésre vágyóknak kínálnak ideális sétát.
Mosonmagyaróvár története több mint 2000 évre tekinthet vissza. Már a római korban őrhely a limes mentén Ad Felxum néven, a honfoglalás után ispánsági központ, később megyeszékhely.
Mosonmagyaróvárt műemléképületei, épületegyüttesei, városképi jelentőségű épületei, középkori utcahálózata sorolják a történeti városok közé. Egyedileg védett épületeiből 13 az országos jelentőségű műemlék. Bár az évszázadok dúlásai nem kímélték házait, belvárosa elkerülte építészeti értékeinek felszámolását.
Az óvári vár a római település maradványaira, a 13. században ráépített és többször átalakított szabálytalan négyszög alaprajzú épület. A Rákóczi szabadságharc leverése után katonai jelentőségét elveszítette. 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia Habsburg uralkodó veje, agrár-felsőoktatási intézményt alapított az épületben. Ennek jogutódja a vár épületében található Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara.
A Deák térnek a várral szembe néző oldalán áll a Habsburg ház, a főhercegek valamikori beszállóháza.
A leghosszabb ideig a kastélyban lakó és az óváriakhoz legközelebb álló személy Habsburg Frigyes főherceg volt, aki 1920-tól egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron. Mindennapi sétája közben szívesen eltársalgott alkalmazottjaival, vagy a ház előtt álló padon ülve üdvözölte az arra járó lakosokat. Erre emlékezve készült el 2006-ban Habsburg Frigyes főherceg padon ülő szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el.
A Fő utca ékessége a Cselley-ház. A gótikus jegyeket is tartalmazó épületben a Hansági Múzeum ipartörténeti kiállítása, a Gyurkovics gyűjtemény, dongaboltozatos pincéjében római kori kőtár látogatható
A város sétálóutcáján, a Magyar utcán érünk el a neogót evangélikus templomhoz, melynek hajójában Huszár Gál protestáns prédikátor emléktáblája látható. A templom közvetlen közelében állították fel 2004. júniusában a "Trianon-keresztet".
A mosoni Nepomuki Szent János plébániatemplom eredetileg barokk épület, melyet az 1900-as évek elején átépítettek, belső berendezése korabeli barokk. Előtte kőkereszt, német nyelvű feliratán 1836-os évszám. 2000. augusztus 20-án, a millennium tiszteletére avatták fel Szent István király szobrát, Lebó Ferenc alkotását.
A Deák téren áll az 1744-ben emelt Nepomuki Szent János szobor, városunk egyik jelentős barokk emléke.
A Fő utca felőli oldalon van a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium.
Az 1924-ig vármegyeháza, a mai városháza, 1892-ben épült neoreneszánsz stílusban.
A régi városháza mellett, melyen Széchenyi István emléktáblája látható, jutunk el a Szt. László térre. A tér ékessége a Szt. Gotthárd plébániatemplom, mely a XVIII. században épült. Az egyhajós templomot barokk belső jellemzi, altemploma Habsburg Frigyes főherceg és feleségének temetkezési helye. Az 1993-ban felállított Szent László-szobor Lebó Ferenc alkotása.
A városi kórház mellett elhaladva érünk a Hansági Múzeumhoz, mely előtt 1848-as emlékszobor áll. A múzeum klasszicizáló épülete 1912-re készült el. Ma a város és környéke történetét bemutató állandó kiállításnak ad otthont.
Az ipartelepen, a Gyásztéren kopjafák sora vezet az 1956-os forradalom emlékművéhez. A háromalakos, megrázó kompozíció Riegler Tibor alkotása.
